Heute gehen wir nach Berlin 101.

Először is: a google translate működik. Másodszor: azért 101., mert az előző volt a 100. bejegyzésem ebben a blogban, de elfelejtettem megemlíteni, ezért a 101. lett az ünneplős kerek szám.
Erre az alkalomra írok is egy verset... elég rég írtam már, még a végén kigyógyulok belőle:

Vidra, Maci itthon marad, úticélunk nem Dél-Zala.
Berlin lesz az vonattal, messze lenne lovakkal.
Após jön majd pesztrálni, nappaliban mászkálni.
Szendvics, kolbász, málnalekvár, előttünk lesz 200 hektár.
Nem lesz meleg egyébként, söröskorsó esténként.
Fél literes Egri Cuvée, 6 üléses esti kupék.

Ennyi. Ezenkívül felkészültem még egy német-magyar társalgási könyvvel, amiben olyan hasznos mondatok vannak, mint a Was für ein schöner Wandteppich! azaz Milyen szép faliszőnyeg!
Éjjel felébredtem, és alig bírtam visszaaludni... szerintem nem a faliszőnyeg témakör nyugtalanított, hanem az indulás foglalkoztatott. Kicsit aggódom a cicák miatt is, ennyi ideig még nem voltak egyedül... oké, hogy minden nap jön majd após, de az mégsem ugyanaz... reggel nem lesz itt, pedig Vidrának akkor van a legnagyobb szeretetrohama (gyakran az aznapi összes), és akkor elvárja, hogy leüljek, és viszonozzam.
Megnéztem a berlini időjárás előrejelzést, pont holnapra mondja a leghidegebbet, 6-7 fokot esővel... utána már melegebb lesz, 10-12 fokot ígérnek. Azt tudtuk, hogy hűvösebb lesz, mint itthon, de azért 14 foknál hidegebbre nem számítottam. Nem baj, Mama elkészült a sapkámmal, van hozzá sál is, és a cicanaci se marad itthon.

Ha onnan addig nem tudnék írni, akkor egy hét múlva jövök.

Tschüss!

Nagyon-nagyon várunk vissza
Robert Kubica!