Sütöttem csokis kuglófot, és hozzáképzeltem egy kis meggyszószt... éppen volt a hűtőben meggybefőttlé. Ha rákerestem volna, biztos találok jó és egyszerű receptet, de maradtam a sajátomnál... mi bajunk lehet? volt már minden a főztömtől... egy kis extra futás ide-oda nem olyan ritka helyzet nálunk... ha meg ránézésre se lesz jó, legfeljebb kiöntöm, és senki nem tud majd róla.
Azért hosszú a bevezető, mert maga a recept abból áll, hogy a meggylét 2 evőkanál liszttel, kevés porcukorral (lehet többel is, de kifejezetten a savanykás ízre vágytam), 1 cs vancukkal felforraltam állandó kevergetés mellett. Amikor besűrűsödött, hagytam állni egy kicsit, majd a sütire és mellé öntöttem.
Szomszédasszony szája görbül,hátulról szebb, mint előlrül.
(Azt hiszem, a fejes sztoriból már mindent
kihoztam, lassan áttérek a virágokra.)
Nagyon-nagyon várunk vissza
Robert Kubica!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése