2010. február 26., péntek

Karajos csirke krumplival


A szörnyűséges babfőzelék után, valami krumplisra vágytunk... volt is a mélyhűtőben egy maradék egész csirkemell még múlt hétről, és két szelet karaj, még azelőttről.
Kiklopfoltam, és "Porhanyós pulyka fűszerkeverék"-kel megszórtam őket.
(A fűszerkeverékről még annyit, hogy miután hazahoztuk még Karácsonykor, akkor vettük észre, hogy "alcímnek"a hátulján az van: Currys pulyka... na, ennyi elég is volt ahhoz, hogy ne használjam, mert Nyusz nem szívleli a curryt... erre ma elolvastam, hogy mégis mennyi van benne, meg még azonkívül mi... hát, kérem szépen az összetevőknél ez a felsorolás van: só, fűszerek (őrölt gyömbér, őrölt koriander, fokhagymapor, őrölt szerecsendió), cukor, méz aroma... és hol a curry??? Az ajánlatban... ha azt akar valaki csinálni, akkor azt még tegyen hozzá!
Vicces,nem? :) Zárójel bezárva.)
Miközben curry nélkül szívta magába az ízt a husi, azon gondolkodtam, vajon a tárkony mennyire üti ezt? Nem kockáztattam, még nem teljesen épp a gyomrunk... felvágtam tepsiskrumpli formájúra a krumplit, ráraktam a besózott, megfűszerezett húst, és... és ekkor vettem észre, hogy van még egy pohár tejföl a hűtőben... na, itt már nem bírtam magammal, és belekevertem egy kis tárkonyt is + majonézt.
Innentől kezdve, már itt is úgy ment, mint a szokásos tepsiseknél:
alufólia + 45 perc sütő + alufólia le + pirulásig.

Megfér egymás mellett a csirke és a karaj.
(Nem segítettem rá Photoshoppal.)

Share

Tarkabab főzelék borzasztó

...avagy az újabb elrettentő példa.

Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen egyszerű ebédet így el tudok rontani! Nem értem, mitől lett ehetetlen, és mitől lettünk olyan rosszul utána még 1 napig... oké, attól a kevéstől, amit megettünk, de hát semmi nem volt romlott benne, csak rossz íze volt... vagyis nem is rossz, hanem sós... de ki nem sózott már el valamit? Ettől még...?
Szépen beáztattam előző este a babot... reggel megmostam, felraktam főni egy kis vegetával és sóval... jó, nem egy kis. Raktam még babérlevelet is bele kettőt... meg fokhagymát is nyomtam bele hármat (gerezdet)... elég hamar észrevettem, hogy a bab héja kezd leperegni... felhívtam Apit, hogy wtf, mert így azt sugallja, hogy mindjárt kész... mondta is, hogy valószínű... habarjam be, és csókolom. Pedig azt hittem, hogy órákig kell majd főzni... mindegy, felkészült voltam, hamar raktam a tejfölbe egy kis lisztet, és behabartam... belekarikáztam a kolbikát is (jajjj, azok a szegény kolbászkák... mentek a kukába azok is), főztem még pár percig, és már vittem is tükörtojással Szívemszotty elé... de láttam már az elején, hogy gond van... komolyan mondom, nem értem!

Még az eredetijét is kidobtam a gépről,
annyira haragszom rá.




Share

Tejszínes-gombás-tárkonyos csirkemell

Rájöttem, hogy sokáig méltatlanul feledkeztem el a tárkonyról. Nem is értem miért... annyira finom! Imádom az ízét, az illatát, és azt, hogy most már nem félek használni.

Erről is csak kábé voltak elképzelései Nyúlnak. Csak annyit segített, hogy csirkét enne, és nem lenne baj, ha gombás lenne. Jó, mondom, akkor ez tepsis lesz... és tejszínes is... és ha már, akkor sajtos is, meg tárkonyos. Nem találtam olyan receptet, amibe ezek együtt szerepeltek, ráadásul tepsi alakzatban, ezért megint merészre vettem, és több receptből összehoztam azt, amit szerettem volna végeredménynek.
Vettünk 4 egész csirkemellet... erről később kiderült, hogy sok, ezért egyet lefagyasztottam, a többit pedig kiklopfoltam. A fél kiló gombát pucolás után margarinon megpároltam kicsit, de nem készre... megsóztam, és ráborítottam fél liter főzőtejszínt. Nem főztem, nem forraltam, csak tárkonyt kevertem bele, és a tepsibe fektetett csirkemellekre öntöttem. (A husi alá is margarint vágtam vékonyan.) Nem fűszereztem agyon, mást nem is tettem bele a tárkonyon kívül, csak egy kis petrezselymet. Alufóliával lefedtem, és beraktam 45 percre a sütőbe... aztán, levettem a borítást, rátettem a reszelt sajtot, és sütöttem még pirulásig.

Szerintem a rizs illik ehhez a legjobban.

Frissítés:

A tavalyi szülinap után, idén is (2011) ezt sütöttem Őnyusziságának.
Nem tudom eldönteni, hogy most tényleg szebb lett,
vagy csak a kép lett jobb.





Share

Tiramisu torta

Múlt héten nem vicceltünk, napi 1 torta volt az adagunk... kezdtük a szívecskéssel 14-én, aztán anyósék hoztak egy bolti gesztenyéset 15-én, végül jött Szoszi istenkirályőscsászár tiramisu tortája 16-án... de hát, mit tegyen az ember, ha a Valentin nap és a Nyúl szülinap ilyen közel esik egymáshoz? Semmit, macinacit hordjon egy-két napig, és semmi nem fogja vágni semmijét.

Ráadásul, az a szép a történetben, hogy Nyusz 15-én bírta végre közölni, hogy ő valamilyen kávé ízű tortát kér... nézegettem a recepteket, aztán bevillant, hogy legyen akkor tiramisu... rábólintott.
Azokra is rákerestem... úgy gondoltam, sütök piskótát hozzá, meg kicsit bonyolítom még, ne legyen már olyan egyszerű... végül felülbíráltam magam, és elkértem Anyámtól az ezerszer bevált tutireceptet... és piskótát se sütöttem hozzá.

A krémet egy fél kilós mascarponéból kevertem ki úgy, hogy előtte szétválasztottam 4 tojást, amiből a sárgáját összekevertem 15 deka cukorral, meg 4 evőkanál barackpálinkával. Az alkohol nagyon fontos a tiramisuba! Eredetileg, konyakkal kell csinálni, de Anyám is úgy van vele, mindegy csak valami durva legyen benne... így van nálunk rendszeresen Spitz-cel, ami 80%-os rum. Nem kell megijedni, ha erős alkohol illata van, a végén már nem érezni. Szóval, ha az alkoholon túl vagyunk, keverjük hozzá a mascarponét, majd a felvert fehérjét... persze, azt már finoman, nem robotgéppel.
Amikor ez is megvan, jöhet a kávéba mártogatós rész...
Csináltam egy bögre kávét (nem mondom, hogy lefőztem, mint Anyám, mert nekünk csak nescafénk van itthon), megcukroztam, amennyire gondoltam, és abba is raktam 2 evőkanál pálinkát.
A kapcsos tortaforma aljára először kentem egy vékony réteg krémet, és csak utána kezdtem a villámba kávéba mártott babapiskótát szépen egymás mellé rakni... aztán arra is ment egy réteg krém, majd megint babapiskóta, és rá a maradék krém.
Nagyon fontos, hogy egy éjszakát pihenni hagyjuk a hűtőben... kell az ízeknek is, és az állagának is.

...és még így is kicsit lekonyult az enyém. :) Elvileg, keserű kakaóport kell másnap a tetejére szórni, de nekünk csak édes volt itthon... nem rontott rajta az sem.






Share

2010. február 14., vasárnap

Szívecskés torta

Először megúszósra terveztem... gondoltam, elmegyek és veszek kész, fodros szélű gyümölcstorta piskótát... de aztán, annyira fújt tegnap a szél, hogy nem mentem sehova... viszont, nagyon izgultam, mert nekem még soha nem sikerült a piskótám. Tudom, az nagyon egyszerű, de nekem valahogy mégis mindig kemény lesz... hát, most nem!
A tésztát, a tavalyi szülinapi tortám alapján csináltam... ez volt a legnehezebb, utána már a könnyű rész jött: amikor megsült a piskóta, akkor álltam neki főzni a vanília pudingot... amikor elkészült, ráborítottam a piskótára (amit benne hagytam a torta formában), aztán hagytam hűlni.
Amikor már megdermedt, ráraktam a gyümölcsöt, megfőztem a zselatint a recept alapján, és ennyi. Azaz, hogy nem... mert a zselatinra tényleg oda kell figyelni... baromi könnyen odaég... és ha odaég, plusz ha van benne meggylé, akkor kicsit kesernyés lesz...

Eperrel se nézett volna ki jobban.

Le se szarom, ha azt mondják, giccses ez az egész.


Share

2010. február 6., szombat

Vendégváró II.

...avagy mit tegyünk, ha vendégek ugyan nem jönnek, viszont ebédről megmarad egy kis túró?

Semmi mást, mint a kolbászos párnácskás receptet túrós batyusra konvertáljuk át.
Nem kenjük meg a leveles tésztát krémsajttal, és a tetejére sem szórunk semmilyen sajtot... viszont, a belsejébe a túrót úgy tesszük bele, hogy előtte jól összekeverjük egy csomag vaníliás cukorral, és egy kis tejföllel... ami ne legyen túl sok tényleg, mert akkor kifolyik a tésztából.

A batyukat is addig sütjük, amíg szép színük nem lesz.
(Azért van többféle formájú, mert próbálkoztam valódi batyut csinálni...
az nem jött össze, akkor megpróbáltam máshogy is...
aztán lett egy harmadik féle.)


Na, és mit tegyünk, ha a tészta több, mint a túró?

Vegyük elő a krémsajtot, mint a kolbászosnál, és kenjük meg vele a tésztát... aztán ne kolbászt rakjunk bele (csak mert fő a változatosság), hanem kenőmájast... jól tapasszuk rá a tetejét, és helyezzük rá a füstölt sajtot... (mondom, változatosság:)

Külsőleg nemigen különbözik a kolbászos fajtársától,
és kb. ugyanolyan finom is... ha nem jobban.



Share

2010. február 4., csütörtök

Karaj takaróval


Még életemben nem sütöttem vagy főztem disznóhúst... marhát se, mert főleg a madarakat esszük. Szívemszotty nem segített sokat, amikor hozzá is tette előző este: most aztán nagy lesz rajtad a nyomás! Ezután rajta is nagy volt... de egészen más jellegű. :)
Mivel, nagy volt ez elvárás, a szokásosnál sokkal több recept közül válogattam... alapvetően az volt a nagy részével a bajom, hogy mindegyik elősütötte olajban a husit... hát, mondom: mér' kell azt? Miért nem lehet azt egyből belerakni a tepsibe? Tegnap mostam hajat, muszáj olajozni? Rákerestem úgy is, és végre rátaláltam a tökéletes receptre. A paradicsomos-bazsalikomos rész különösen tetszett, ezért nem is gondolkodtam tovább, elszaladtam a hiányzó alkatrészekért a zöldségeshez, és nekiálltam elkészíteni. Nem részletezem a receptet, mert belinkeltem, és semmit sem változtattam rajta... ami tőlem nagy szó, ugye?! :)
Na jó... mégiscsak: "négy paradicsomot vékonyra felszeleteltem" - erre fizikailag képtelen vagyok... de erről nem a recept tehet.
...és még annyiban, hogy nem 3, hanem csak 2 hagymát használtam. Korábban nemegyszer írtam, mennyire hagymásak vagyunk, de Szívemszottynak annyi volt az építő jellegű kritikája, hogy túl hagymás... még így is, 2 hagymával... szal, legközelebb csak 1-et vágok bele.

Szép, finom, illatos.


Share

2010. február 1., hétfő

Spenótos penne

Ezt a receptet is addig tart megcsinálni, amíg a tésztát kifőzzük... persze csak akkor, ha már azzal egyidőben elkezdjük a többi részét, amikor a vizet felrakjuk forrni. Amíg a víz melegszik, a 2 doboz spenótot is beletesszük egy fazékba, rányomunk5-6 gerezd fokhagymát, 2 tömlős sajtot, megsózzuk és főzzük néhány percig. Ha a tészta is kész, összekeverjük a spenóttal, tepsibe rakjuk, reszelünk rá sajtot, és megsütjük picit.

Képtelen voltam éles képet lőni,
az összes közül még ez volt a legtűrhetőbb...
felraktam, ha már ilyen precízen megkomponáltam.

Már megint a lustaság...
ha egyszer nem lennék annyira rest,
Isten bizony reszelnék sajtot!



Share
Share