2011. február 19., szombat

Málnás bársony torta

...avagy Nyúl egyre csak öregszik.

Sokat gondolkodtam milyen szülinapi tortája legyen idén Nyúlnak... aztán beugrott, hogy már érdekel minket egy ideje Buddy Vörös bársony tortája... pontosan az, hogy mitől vörös.
Rákerestem, és nagyon örültem, amikor megtaláltam a Buddy-féle receptet: Red Velvet Cake.
(Buddyt imádjuk, Ő a Cake Boss a Travel & Living-en minden este 9-kor.)
Elindultam beszerezni a hozzávalókat... minden jól is ment, még a cream cheese magyar megfelelőjét is megtaláltam a mascarponéban (magyar megfelelő? mascarpone?), de piros ételfestéket sehol se kaptam... merthogy, a Vörös bársony nem mástól, mint a festéktől vörös. Ettől kicsit csalódott voltam... attól is, hogy nem kaptam, meg attól is hogy csak ennyi kell bele.
...aztán Őnyulasága nagy napján rájöttem, hogy a Red Velvet minden, csak nem "ennyi".
Gyakorlatilag vért izzadtam vele, és nagyon izgultam a sütéskor... újat szülinapkor?
Ilyenkor nem lehet bakizni. Pedig az az erősségem.

A mértékegységeket nem váltottam át, mert van itthon cup-mérőnk.
(Emlékszem, annakidején Amerikában milyen nagyon kiakadtam a hülye amerikaiakon, hogy mindent egy óvodás szintjére egyszerűsítenek... még a méricskélést is.)

A recepten annyiban változtattam, hogy volt, amit soknak találtam, és kevesebbet raktam bele... ilyen volt pl, a cukor és a só. Most a saját verziómat írom le, valóban nem sok eltérés van Buddy-éhoz képest:
- 2 és 1/4 cup liszt
- 1/4 cup holland kakaópor - ebből 3 púpos tsp lett
- 1/2 tsp só - ebből a magyar mokkáskanálnyi felét tettem bele
- 8 tbsp margarin - előbb felolvasztottam, majd a mérőkével kikanalaztam
- 1 és 1/2 cup cukor - ebből bizony 1 lett
- 2 nagy tojás
- semmennyi spoon ételfesték... bár, a málna leve nagyon piros volt, később megbántam, hogy nem tettem azt bele festék címszóval
- 1 tsp vanília - ez egy cs. vancuk volt az én olvasatomban
- 1 cup buttermilk - azaz egy pohár kefir
- 2 tsp ecet
- 1 tsp szódabikarbóna

Összekevertem, ahogy maga Buddy Valastro javasolta... elég fura állaga lett, már akkor gondoltam, hogy ez tényleg nem sima piskóta lesz. Ahogy a szódabikarbónára ráöntöttem az ecetet vad reakció kezdődött... számítottam rá, hogy ez lesz, de ilyet még nem láttam.
A sütő pedig először 200 fokon ment, aztán már jött a piskóta illata, amikor a közepe még teljesen nyers volt, ezért visszavettem 170 fokra, így sütöttem nem is tudom meddig, de tovább mint 30 perc, az tuti.
+ egy jó tanács: Buddy nem véletlenül írta, hogy a sütőből kivéve, 10 perc pihentetés után, vágjuk fel, és úgy hagyjuk hűlni tovább. Nem tudom milyen oknál fogva, de csak az egyik részét vágtam körbe... az jó is volt... aztán elkezdtem tölteni, és amikor a már kihűlt tésztát akartam még egy darabba felvágni, az már nem ment... töredezett, omlott széjjel-szana.

A krém elkészítésén egészen az elkészítés kezdetéig gondolkodtam... nem tetszett, amit Buddy írt... a mascarponéhoz még margarint? De az már önmagában is elég zsíros... mi meg amúgy se szeretjük a vajas krémeket.
A végén a már bevált Tiramisu receptnél maradtam. Nem lett belőle tiramisu, nem tettem bele se kávét, se alkoholt, de a krémet úgy kevertem ki, ahogy ahhoz szoktuk:
2 tojást szétválasztottam, a sárgáját kikevertem 8 deka cukorral, majd hozzáadtam a 250 gramm mascarponét, kikevertem, majd beleforgattam a felvert tojásfehérjét.

Már az első pillanattól kezdve gyanakodtam, hogy a Vörös bársonynak tulajdonképpenileg milyen íze van? Cukor? Mert a mascarpone önmagában olyan, mint a mozzarella... semmi íze nincs. A piskóta tészta nagyon finom lett, de önmagában az sem állja meg a helyét tortának.
Egyszóval, vettem majd tettem bele málnát... fagyasztottat, savanyút. Nem cukroztam agyon, csak suhintottam arrafelé egy keveset.

A tortát el kezdtem összerakni... megkentem krémmel, pakoltam rá málnát, egy réteg piskótát... megint krém, megint málna, még egy piskóta. Ez volt a tető is egyben... azt is megkentem, de arra már nem raktam málnát.
Kidíszítettem, és... és nem találtam a gyertyákat.
Csak egyet:

2, mint huszonkettő.

Messziről is kettő... és "csinos".

Szívecskéből százhuszonkettő.



Nagyon-nagyon várunk vissza
Robert Kubica!





Share

4 megjegyzés:

  1. Szépnek annyira nem is szép, de finom volt, köszönöm :)
    ..a gyertyás kép teccik, igaz azt igazibul én lőttem :o)

    VálaszTörlés
  2. Örülök, hogy ez lett a vége... nagy volt a nyomás a lúdláb torta miatt, talán azért izgultam annyira. :)
    A lövésre nem emlékszem... lehet álmodtad... vagy majd én álmodom, hogy meglövögetlek... :)

    VálaszTörlés
  3. Jól néz ki, de ezeket a mértékegységeket átválthattad volna, nincs ilyen mérőnk:))

    A Nyuszidat, I.É.S.

    VálaszTörlés
  4. tsp = 5 ml
    tbsp = 15 ml
    cup = 250 ml

    Nem akartam átváltani, az is újabb lehetőség a hibázásra. :)

    VálaszTörlés

Share