Céklasaláta

Pár hete megállapították, hogy alig van bennem vas. Kaptam is vénásan, C-vitaminnal együtt öt alkalommal... mostanra valószínűleg már feltöltöttek kellőképp, de próbálok odafigyelni, hogy olyanokat együnk, amiben sok a vas. Ilyen például a cékla.
Elsőként céklasalátát ettünk vashiány ellen küzdve... másért nem, mert így, kötelezőből enni nem olyan finom... pedig nekem régen ízlett, ezért is kértem el Éva nénitől a receptet... amit persze kicsit átalakítottam.
Itt az eredeti Éva nénitől, sk:
Veszek a piacon elkészített céklasalátát meg almát. A céklát lecsöpögtetem (a levét meg lehet inni), és apró darabokra vágom. Az almát megpucolom, és hasonlóan felaprózom. Póréhagymát felkarikázok. Az egészet összekeverem. Tubusos majonézt és egy kis mustárt teszek a tejfölbe, kicsi citromot csavarok hozzá, esetleg egy hangyafasznyi borsot. Az egészet összekeverem, és kicsit állni hagyom.
Annyit tettem még hozzá, hogy belereszeltem (Nyuszi) 2 sárgarépát... első nap... csakhogy maradt még másnapra is, akkor reszeltem bele (tényleg én) még kettőt... ettől harmadik napra tiszta sárgarépa íze lett, viszont elfogyott végre. Póréhagyma helyett, pedig egy fél vöröshagymát szeleteltem vékonyan bele.
Éva néni nem írt mennyiségeket, ezért szerintem azzal volt a baj. Fél kiló céklából csináltuk, és 1 almából... az alma kevés volt benne, a cékla túl sok. Legközelebb legalább két almát vágok bele.

Nem nagyon szép, de az asztal legalább tiszta.

Nagyon-nagyon várunk vissza
Robert Kubica!