Szegfűszeg almával

Az alapötlet egy könnyű almás édesség volt... ismételten nem állt szándékomban változtatni a recepten, de... de kicsit benéztem és a 20 deka babapiskóta helyett csak 10 deka volt itthon... és tojásból is csak 2. Arra gondoltam, ha nincs annyi babapiskóta hozzá, akkor valószínűleg nem lesz, ami felszívja az almát és a vizet... merthogy, nem elég hogy nem volt minden maradéktalanul meg a recepthez, de még nem is emlékeztem minden sorára... most nézem pl ezt: "rámerem a lecsöpögtetett almát". Ja, kérem... így könnyű... én nem akartam lecsöpögtetni. És itt van ez is: "olyan félpuhára főzöm". Nem félpuha ez most sem.
Nem is tudom le merjem-e írni, mit kotyvasztottam.
Végülis... volt már itt egy-két brutál kaja, ez nem oszt, nem szoroz.

Már az elején nagy bizonytalanságban voltam, hogy mekkorákra vágjam az almákat, de megoldottam... felraktam kevés vízzel, de a fűszerek arányát nem találtam el, és így utólag határozottan soknak bizonyult az 1 teáskanál szegfűszeg. Az 1 teáskanál fahéj belefért... sőt, abból még szórtam bele később is.
Aztán kiterítettem a legkisebb tepsink aljába a babapiskótákat... a felszívódást egyáltalán nem láttam magam előtt... és akkor bevillant, hogy délután tejbegrízt akartam főzni, és igazából mindkettőt kívánom, ezt a sütit is + a tejbegrízt is... kettő az egyben? Húú, az meredek! Na jó, de úgysem tudok mit kezdeni a tojás sárgájával, és kidobni nem akarom, tehát azzal már úgyis beújítok, és a megfelelő helye sincs meg, szóval... Szóval, azt találtam ki, hogy a sárgákat kikeverem egy kis tejjel, azt ráöntöm a fűszeres-vizes almára, és még szórok rá 4 evőkanál darát. A túl sok szegfűszegtől jó barna lett, nem volt szép. És ha már megléptem ezt a mutatványt, várnom kellett volna egy kicsit, amíg az alma el kezd puhulni, mert így a gríz már oda-odakapott, az alma pedig még kemény volt.
Letekertem, a sütőben majd megpuhul... az almás táskás alma is puha volt. Ráöntöttem a babapiskótára, elegyengettem, a felvert tojásfehérjét is.

160 fokon hamar megbarnult.
Kivettem a sütőből... nézegettem jobbról, nézegettem
balról... jééé, egy békát is belesütöttem, és még mosolyog is.

Ő nem a Dolce Vita-t nézte meg, hanem a Dolce Morte-t.

Tányéron nem mutatott valami jól, az íze kicsit olyan volt,
mintha csak szegfűszeget eszegetnék, a babapiskóta csöppet
száraz maradt, de azért az illata kellemes volt.