2011. június 3., péntek

Óriáscsipetke borsólevessel

Másképp is végződhetett volna, de úgy alakult, hogy először cseresznyés sütit sütöttem, ami teljesen felemésztette az összes türelmemet, így az első néhány normálcsipetke után, már az egyre nagyobbak következtek. Ráadásul a cseresznyés süti is olyan lett amilyen, végül aztán ide se hozom, majd ha finomabb lesz... az, hogy szebb is lesz, nem valószínű, de lényegesen jobban szokott sikerülni.
Zöldborsót még nem főztem ezidáig... főztem volna, főleg főzeléket, de Nyúlnak nem barátja a zöldborsó, ezért én sem ettem az elmúlt 3 és fél évben. Most is csak azért, mert épp leveslázban égek, és folyton kívánom, nincs az a mennyiség, amit ne tudnék megenni belőle... ez talán azért van, mert néhány kósza próbálkozástól eltekintve, alig ettünk levest az utóbbi időszakban, és most egyben követeli a lemaradást a szervezetem.
Eredetileg nem fagyasztott borsóból akartam, de aztán mégis abból készült.
Hv a leveshez: fél kiló zborsó, 5 db (új)sárgarépa, 1 gyökszi, 1 pohár tejföl, 2 tk liszt, 4 mk pirospaprika. Csipetkéhez: 1 tojás, liszt (amennyit felvesz, persze), pici só, szárított petrezselyem.
A borsót a répával és a gyökszivel belehelyeztem a lábasba, dobtam rá két erőleveskocekát, valamennyi sót (érzéssel, ahogy kell), 2 babérlevelet, öntöttem rá vizet és fedő alatt főzni kezdtem.
Ezután nekiálltam a csipetkének, mert gondoltam, hogy körülményes lesz így elsőre. A tojással megpróbáltam összegyúrni a lisztet... ölég maszatos volt, nem láttam a végét egy ideig, aztán pihenésként megsóztam, megpetrezselymeztem és tovább gyömöszöltem. Elérkezett az a rész, amikor a kezemen több tészta volt, mint a tálban... de a végére csak összeállt.
Csipegettem. Nagyon lassú lesz ez így. Csipegettem. Már forr a leves 10 perce... a borsó zsenge, a répa zsenge, alig kell főzni őket, beletehetném már a csipetkét, de alig van. Sose végzek. Jó, legyen nagyobb. Nem elég nagy. Ha gombóc, akkor sokáig kell főzni, de azt meg nem akarom. Kukac... kiskukac. Na jó, erre már tényleg nincs időm...

...és ez lett belőle.
Bájos.
Grízgaluskának jobban eladható lett volna.
Szerencsére megfőtt, és az íze se volt rossz, de legközelebb több sót gyúrok bele.
A leves ezzel még nem volt kész... miután beletettem a csipetkét, hamar az 1 pohár tejföl, 2 tk liszt, 4 mk pp összeállításból kikevertem a habarást... beletettem, felforrt. Amikor levettem a tűzről szórtam rá petrezselymet és egy kicsit utánasóztam, mert a cseresznyés süti nem hozott szerelmetes hangulatba. Nem mondom, hogy csúcsszuper lett, de annyira finom se volt... hiányzott belőle egy paradicsom meg egy rendes paprika is... meg még ki tudja mi... olyan régen ettem ilyet, hogy lehet így volt jó.



Nagyon-nagyon várunk vissza
Robert Kubica!





Share

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Share