2010. március 1., hétfő

Matróz kocsma

Nem tudom idén hányszor megyünk, de azért elindítom
a zsűrizést azokról a helyekről, ahol járunk... és eszünk... és iszunk.


Nem pénteken mentünk sörözni, hanem szombaton... és nem sörözni, hanem enni.
Azért alakult így, mert mi itthon magánban, senkivel se közösködve többször is iszogattunk a héten... volt mit feldolgozni, nyugtatót meg nem szeretünk szedni, ezért másképp lazultunk... fogyott minden: a tavaly Komárno-ból hozott másfél literes Corgon, a gin őszikével, és az újonnan beszerzett zsindelyes pirosribizli pálinka.
Nincs is ezzel baj, csak nem kívántuk még szombaton is a piálást... inkább ettünk volna valami finomat... jól főzök, nem vitás, de azért nem árt a változatosság.
Pöti a Matróz kocsmát találta helyszínnek... és ez is rendben volt, csak...
Csak utána beültünk még a Batyira egy-két palacsintára...
Első ránézésre minden oké volt... jó helyen volt, jól nézett ki (a Parlamentre volt panorámás az ablakunk, és villamosok jártak fel-alá előttünk), nem lehetett dohányozni sem, nem volt kaja szag sem... aztán az első oda nem illő az volt, hogy (bár én nagyon szeretem, de Nyusz ki nem állhatja, és a többieknek sem stílusuk) zenének a Rádió1 szólt... egy vagánynak megcsinált matróz helyen, valami más kellett volna...
Na jó, ez még nem tragédia... a sör is rendben volt, de azért semmi extra... aztán, egy kis idő után rendeltünk.: Nyuszi "Sertésszűz egészben sütve burgonya lángossal, sült paradicsommal és mézes mustárral"-t evett, én pedig "Grillezett falusi csirkemell spenóttal és juhsajttal töltve zsályás vajjal és jázminrizzsel"-t.
Nagyon finom volt mindkettő, tényleg nagyon ízletes volt, és bármikor ennék megint olyat, de... egy ilyen helyen, amit Matróz kocsmának hívnak, nem gondolná az ember, hogy puccparádéba és kisadagokba hozzák ki az ételt... azt hittük, goromba nagy adagok lesznek, de nem... finom volt, én jól laktam, mert a juhsajt nagyon laktató, de Nyuszinak nem ez volt a megfelelő adag... már ott mondogatta, hogy menjünk be a palacsintázóba... be is mentünk.
Itthon még egy kis pattogatott kukoricát is csipegettünk... de azt, lehet már csak megszokásból. Share

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Share